Előfordulhat, hogy egy bajba jutott vállalkozás esetében nincs idő és lehetőség annak gondjait alapjaiban átvizsgálni, és kezelési megoldásokat kidolgozni. Ilyenkor az azonnali megoldásokat kell megkeresni, majd ha levegőhöz jut a cégvezetés, következhetnek a hosszabb távon hasznos és szükséges átalakítások. A bérköltségek csökkentése ilyenkor az egyik legfontosabb feladat a vállalkozás számára.
Bár a magyar munkáltatók alapvetően a megszokott, vagyis a tipikus foglalkoztatáshoz szoktak, napjainkban hódítanak az új foglalkoztatási formák. De mitől lesz a foglalkoztatás atipikus, mik a szabályai és ki jár jól vele? Ezt vizsgálja cikkében az Adózóna.
A WordPress.com-nál senki sem jár be dolgozni.
A Pivotal Software-nél mindenki 9-6-ig dolgozik, nem hisznek az atipikus foglalkoztatási formákban, már amennyiben a 9.06-os kezdés nem számít annak. Mert ahhoz ragaszkodnak.
Egy felmérés szerint az európai munkavállalók közel fele jelenlegi fizetése 20 százalékát is hajlandó lenne feláldozni azért, hogy saját lakásában dolgozhasson.
A vállalatok ragaszkodnak a főállású munkavállalókhoz, miközben a négy órában dolgozók egységnyi idő alatt hatékonyabban is dolgozhatnak, nem beszélve arról, hogy az atipikus foglalkoztatási formák vonzóbbak az egyébként nem éppen lehorgonyzó Y generáció számára is.
Bár számos munkaerő-piaci problémára jelenthetne megoldást a távmunka és a munkavállalók részéről is nagy igény lenne rá, ehhez képest a munkáltatók többségénél erre nincs lehetőség. A magyar vezetők még mindig azt gondolják, hogy a dolgozók csak akkor végzik rendesen a munkájukat, ha szem előtt vannak.
Minden hatodik amerikainál már diagnosztizáltak depressziót. Egy új kutatás szerint a kialakuláshoz a részmunkaidős foglalkoztatás is vezethet - írja a jobs.aol.com.
A távmunka – bár kisebb mértékben, mint nyugaton, de mára már – hazánkban egyre elterjedtebb, a munka törvénykönyve által “atipikusként” (vagyis a szokásostól eltérőként) kategorizált foglalkoztatási forma. A távmunkát a gyakorlatban általában olyan munkakörök esetén alkalmazzák előszeretettel, amelyek nem igénylik a munkáltató székhelyén vagy telephelyein való tartózkodást.
Egy friss tanulmány szerint az atipikus foglalkoztatottak aránya az utóbbi években nőtt Magyarországon, de még jócskán elmarad az uniós átlagtól, noha a módszer alternatíva lehet a munkanélküliség csökkentésében.
A 2012. május 1-jén útjára indult kétéves Munka kisgyermekkel program (MuKi) célja egyéni megoldásokat kínálni ahhoz a lelkiismereti, gazdasági és munkajogi problémához, amelyet a kisgyermekes szülők munkaerőpiacból való kiesése okoz.
Míg a vállalatok jó része tájékozatlan és sokszor elutasító az atipikus foglalkoztatás terén Magyarországon, addig a munkavállalók eredménytelenül lavíroznak a munka és a magánélet egyensúlyának kialakításában.
Szakértők szerint nem hoz jelentős változásokat a munka világában a jövő júliustól hatályba lépő új Munka törvénykönyve (Mt.), melynek sok pontjáról majd csak a gyakorlati alkalmazás során derül ki, milyen hatása lesz. A nemrég elfogadott jogszabályról a GKI és a Kopint-Tárki kutatója, valamint egy munkajogász mondta el a véleményét.
A kormány nem hivatalos, új Munka törvénykönyv-tervezete több olyan újdonságot is tartalmaz, ami az eddigi munkajogi szabályozásban ismeretlen volt. Bevezeti az úgynevezett „munkavégzés behívás alapján” jogintézményét. Mi vár a munkavállalókra?
A gazdasági válság hatására nőtt az atipikus foglalkoztatási formák - részmunkaidő, határozott idejű szerződés, távmunka - szerepe Magyarországon - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján szereplő összeállításból.
Mely esetekben szabad, illetve érdemes határozott idejű munkaszerződést kötni? Milyen módon lehet a munkaviszonyt megszüntetni és mivel jár a foglalkoztatásnak e formája?
A gyors ütemben változó gazdaság arra készteti a piaci szereplőket, hogy új megoldásokat keressenek a foglalkoztatás területén is. Az atipikus változatok közül legtöbbet a távmunkáról, a részmunkaidőről vagy az alkalmi munkavállalásról beszélünk. De mi az az interim menedzsment és hogyan működik?
A magyarországi munkaadók jóval nyitottabbak a nem saját állományú munkaerő foglalkoztatására, mint a régió más országainak vállalatvezetői, de a dolgozó beilleszkedése idején - felvétel, betanítás - a régiós átlagnál kisebb arányban alkalmazzák ugyanazt a bánásmódot, mint a saját munkaerő esetében - derül ki a Manpower tanácsadó cég legfrissebb felméréséből.
